Rossz lehelet: okok és megoldások

Az ép, egészséges fogazatú embernek rendszerint nincs szájszaga, tehát az effajta kellemetlenség mindig valamilyen külső vagy belső okra vezethető vissza. A legegyszerűbb magyarázat az, ha erős illatú ételt – hagyma, kolbász, hal – eszünk, de a túlzott alkoholfogyasztás is ludas lehet a velünk szemben állót visszahőkölésre késztető állapotban. Ez persze egy alapos fogmosással megszűntethető, de – még az életviteli tényezőknél maradva –, például az erős dohányzás okozta rossz lehelet megszüntetése már egyáltalán nem ilyen egyszerű, mert a szagot okozó lerakódás mélyebbről, a légutakból tör elő. Az is előfordulhat, hogy a hosszú beszédtől vagy éppen valamilyen stresszes helyzettől kiszáradó száj okoz átmeneti „kilégzési”gondot.

Egészséges mosoly. Felszabadult társalgás

Forrás: sxc.hu

A szájszagot az esetek zömében azonban különféle szájüregi gondok okozzák. Ilyen lehet a rossz szájhigiéné, az ínygyulladás, a csökkent nyálmennyiség – ez különösen az idősebb korra jellemző –, vagy éppen a helytelenül készített tömések, koronák, fogsorok, esetleg tályog. Ahogy szakértőnk Szabó Beáta fogszakorvos mondja, mivel csupán néhány órának kell eltelnie fogmosás nélkül ahhoz, hogy a fogainkon levő dentális plakkban, azaz lepedékben vastag baktériumtelepek képződjenek, könnyen elképzelhető, mi történik, ha esetleg néhány napig kimarad a tisztítás. A plakk megkeményedhet, sárgássá, érdes felületűvé válhat: ennek oka az, hogy a nyálban található ásványi anyagok beépülnek a lepedékbe, s így az egy idő után kőszerű réteget képez.

„Ez már a fogkő, amit nem lehet hagyományos tisztítással eltávolítani. Van, hogy jól látható helyeken, az íny feletti részeken jelenik meg, de előfordul, hogy az íny alatti területeken is gondot okoz: mindkét esetben csak fogorvosi beavatkozással lehet megszabadulni tőle. A fogkő nem csak csúnya látvány, de szájszag is kíséri, és gyakran társul hozzá vörös, duzzadt, érzékeny íny. A kemény lepedék legfőbb veszélye, hogy elhanyagolt állapotban akár a fogágy gyulladásához, sőt csontpusztuláshoz is vezethet” – figyelmeztet Szabó doktornő. Mint ahogy a legtöbb betegséggel kapcsolatban, így a fogkő esetén is az a legjobb, ha mi magunk teszünk azért, hogy lehetőleg ne alakuljon ki: a napi kétszeri alapos fogmosás jó prevenciós módszer. (Mivel a fogainkkal kapcsolatos gondok általában negyven felett súlyosbodnak, ezért a szájápolásnak ettől az időszaktól még hangsúlyosabb szerepet kell kapnia.) Ilyenkor ne csak a fogainkat tisztogassuk meg, hanem a nyelvünket is szabadítsuk meg a rajta található lepedéktől. Az itt kialakuló baktérium-lerakódás a szájszag egyik fő okozója, így már a fogkefe kiválasztásánál is figyelni kell arra, hogy a nyelv tisztítására is alkalmas legyen. Különösen a nyelv hátsó részének átdörzsölése fontos, mert a baktériumok kétharmada ezen részen tenyészik és szaporodik: a nyelv megtisztítása 70-75 százalékkal csökkenti a rossz leheletet. Sokat segíthet a lehelet frissen tartásában a bő folyadékfogyasztás is: ennek hiányában szájszárazság, csökkent nyáltermelés alakul ki – ezeket egyébként néhány gyógyszer szedése is elősegíti – ami megint csak kellemetlenséget okozhat.

Persze az is előfordulhat, hogy a leggondosabb szájápolás mellet sem tud valaki megszabadulni a kellemetlen szájszagtól. Ha a fogorvos alapos vizsgálat után sem talál gyulladásos gócot, szuvas fogat a gond hátterében, sort kell keríteni egyéb szakorvosi ellenőrzésekre. Nem árt elmenni gégészhez, mert tüszős mandula is okozhat elrettentő szagot, de gasztroenterológus vagy belgyógyász felkeresése is indokolt lehet. A gyomorbántalmak, de például alacsony szénhidrát-tartalmú diéta is okozhat rossz szagot.  

További információ, itt.