Dörzsölünk, nem söprögetünk: ha röviden akarjuk összefoglalni, ez a legfőbb hiba a fogmosásban. A rosszul elsajátított és berögzült mozdulatokról talán nem könnyű leszokni, pedig mindenképpen megérné: kevesebb lenne a szuvas fog és a fogágybetegség. Szabó Beáta fogszakorvos azt mondja, hogy csupán néhány órának kell eltelnie tisztítás nélkül ahhoz, hogy a fogainkon levő dentális plakkban, azaz lepedékben vastag baktériumtelepek képződjenek. Ez a fogrontó takaró csak mechanikus úton távolítható el, ám nem mindegy, hogyan. „Sokan vízszintes mozdulatokkal sikálják a fogaikat: ennek hatásfoka nem jó, ráadásul még mindig tartja magát az a nézet is, hogy a keményfejű fogkefe az igazi. Pedig érdemesebb a puhább sörtéjű változatot választani: a gyerekeknél, az ínybántalmakban szenvedőknél és a nagyfokú kopási hajlam esetén különösen oda kell figyelni a megfelelő fogtisztító eszköz kiválasztására" – ad gyakorlati tanácsot szakértőnk.
|
|
A fogszakorvos szerint a helyes technika – ezt a fogorvosok és a dentálhigienikus nővérek választhatják ki és taníthatják meg – sokszor attól is függ, hogy milyen az illető fogainak és fogágyának állapota. Ám általánosságban elmondható, hogy kis körkörös mozdulatokkal kell a fogsorunk külső és belső felszínét végigtisztítani, de a másik, a söprögetős módszer is tökéletes: ilyenkor az íny felől a fog éle felé söprünk a kefével. Ez azért hatásos, mert a lepedék általában az íny és a fog találkozási vonalában bújik meg. És azt se felejtsük el, hogy a fogkefe fogyóeszköz. Ha a sörték minden irányban elhajoltak, deformálódtak, mindenképpen szerezzünk be újat, de kéthavonta egyébként is elérkezik az ideje a váltásnak.
Az lenne a legideálisabb, ha minden étkezés után fogat mosnánk, ám ez sokszor nem kivitelezhető: a napi kétszeri fogkefézés azonban nem elhagyható. Ahhoz, hogy a fogbajokat okozó lepedéktől teljesen megtisztuljon a fogsorunk, legalább ötperces mosásra van szükség. Kifejezetten javasolható – főleg a reggeli fogmosáshoz kapcsolódóan –, hogy a nyelvünket is dörzsöljük át: erre azért van szükség, mert a nyelv apró recékkel borított felszínén meghúzódhat a lepedék és ugyanolyan bomlási folyamatot indíthatnak el a benne lévő baktériumok, mint a fogak esetében.
Szabó doktornő arra is felhívja a figyelmet, hogy sokszor nem elég önmagában a fogkefével történő fogmosás, ezt ki kell egészíteni más eszközökkel. „Ilyen például a fogselyem, ami szorosabb fogközök tisztítására alkalmas – csak egy irányba, a fog éle felé húzzuk a selymet, ne fűrészeljünk vele –, és a fogköztisztító kefe, ami a nyitottabb fogközök és a hidak megléte esetén ajánlott. A több méretben is létező, üvegmosóra hasonlító eszköz a rögzített pótlást viselőknek és azoknak is fontos, akik fogágybetegségen estek át” – hívja fel a figyelmet a szakorvos.
A helyes fogmosás megtanulása gyerekkori feladat, de sosem késő változtatni, ha szükség van rá. Különösen, ha az idő múlásával változik a fogazatunk állapota is: a tömések, az elszíneződés, a fogak érzékennyé válása, a fogpótlások nehezíthetik a tisztántartást, de jó technikával, a fogkefe és fogkrém pontos kiválasztásával nagyobb gondokat előzhetünk meg.
Bővebb információért kattintson!

2010.06.24. - 12:08 |
Máger Judit
küldés e-mailben
cikk nyomtatása
betűméret









