Két perc nevetés felér húsz percnyi futással

A gyerekek ezzel szemben naponta négyszáz alkalommal nevetnek - hívta fel a figyelmet Sussanne Heidel szociálpedagógus, a Németországi Bielefeld városában működő Nevetés Klub vezetője. Az egyesület szervezésében hét végén rendeztek nagyszabású nevetés jóga konferenciát, amelyen a német nyelvterület 250 szakértője vett részt.

A nevetés vagy hahota jóga 15 éve létező ága a jógának. A gyakorlatok során a minden ok nélküli nevetést vegyítik a jógából ismert légző-gyakorlatokkal. "Az elgondolás azon a felismerésen alapszik, hogy a szervezet nem tud különbséget tenni az igazi és a műnevetés között" - tájékoztatott a német szakember. A test mindkét esetben boldogsághormonok kibocsátásával reagál - tette hozzá.

A nevetés javítja a vérkeringést, valamint a szív- és érrendszert, erősíti az immunrendszert, de csökkenti a stresszt kiváltó kortizol hormon szintjét. A nevetés azonban sokszor már az iskola előtt álló gyerekek mindennapjaiból kiveszik - jegyezték meg a hahota jóga képviselői. "A teljesítményelvárások, a családban mutatkozó feszültségek, és az olyan egészségügyi problémák, mint az allergia, mind ártalmasak. A gyerekek reagálnak: agresszívvá válnak és nem tudnak koncentrálni. 

A hahota jógát már krónikus betegek gyógyításában is kipróbálták. "A nevetés a testi tünetek mellett arra is jó, hogy szünetet tartsanak a gondolkodásban" - írta le a hatást egy neurológus. A Parkinson-kórban szenvedőknél például segíthet leküzdeni az izolálódástól való félelmet.

Fájdalomcsillapító vigyorgás

Azok a társadalmak, amelyek tagjai elfelejtenek nevetni, elveszítik vitalitásukat és életerejüket - május első vasárnapján ünnepeljük a nevetés világnapját. Monica Culen, a Piros Orr Bohócdoktorok nemzetközi alapítványának alapítója és vezetője szerint minél magasabbak az elvárások és minél magasabb a civilizáció foka a társadalomban, annál komolyabbak és feszültebbek az emberek. 

Culen kifejtette: "egyre jobban megkeseredünk a siker és a győzelem utáni törekvés, a hatalom és tekintély eléréséért vívott harc, valamint a krízisektől és veszteségektől való félelem miatt. Munkahelyeink harctérré váltak, ahol a mosolygás már csak az áldozatát fixírozó oroszlán vicsorgásának elcsökevényesedett változata". Már Sigmund Freud is felismerte, hogy a nevetés az életrevalóság elengedhetetlen feltétele - aki nem nevet többé, az az élettől a halál felé fordul. 

Ezt tapasztalják a kórházakban és szanatóriumokban végzett munkájuk során a bohócdoktorok is. A nevetés ugyanis nemcsak boldoggá tesz, hanem a fájdalmat is csillapítja. Erre a meggyőződésre alapozza működését a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány, amelynek "orvosai" a vizitek alkalmával több ezer beteg gyermeket látogatnak meg a kórházak gyermekgyógyászati osztályain a világ több országában. 

Az első kórházi "bohócterápiás részleget" 1986-ban New Yorkban hozta létre Michael Christensen amerikai bohóc, amikor beteg testvérét látogatta meg egy gyógyintézetben. Azóta Európa több országában - többek között Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban, Németországban, Svédországban, Szlovákiában, Új-Zélandon - alkalmazzák a gyógyító nevettetést. 

Magyarországon 1996-ban alakította meg az osztrák Rote Nasen Clowndoctors Szervezet a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítványt. A bohócok, akik hivatásukat tekintve professzionális színészek és előadóművészek, hetente látogatnak el a kórházban ápolt beteg gyermekekhez, hogy egy kis vidámságot vigyenek nekik. Az utóbbi években a doktorok néhány idősek otthonába is ellátogatnak, hogy az ott élő betegek életét is megszínesítsék.

A nevetés természetével, folyamatával és hatásaival foglalkozó tudomány a gelotológia. Megállapították, hogy két percnyi kacagás ugyanolyan jó hatással bír az emberi szervezetre, mint húsz perc futás. A nevetés akár nyolcvan izmunkat is mozgásba hozhatja, és ugyanazokat az agyi területeket aktivizálja, amelyeket a kokain és a pénz birtoklása. Ennek ellenére a felnőttek átlagosan csupán tizenötször, míg a gyerekek akár négyszáz alkalommal is felkacagnak naponta.