Miközben senki sem vitatja az alkoholizmus romboló hatásait, egészségügyi kockázatait, addig több kutatás a mértékletes iszogatás előnyeit igyekszik bizonyítani. Leginkább a vörösbort ruházzák fel pozitív tulajdonságokkal, hangsúlyozva, hogy a benne lévő antioxidánsoknak köszönhetően a nőknél és férfiaknál is csökkentheti a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. Meggátolja ugyanis a káros hatású koleszterin (LDL) lerakodását az érfalakon. Nőknél egy, míg férfiaknál két pohár bor, esetleg sör az, aminek az elfogyasztásával tulajdonképpen már ki is merítettük az egészségügyi szempontból ártalmatlan napi mennyiséget. Az eltérő mennyiség oka, hogy a gyengébb nem érzékenyebben reagál az italra, a hölgyek szervezete lassabban bontja le az alkoholt, mert esetükben kevésbé aktív az alkoholdehidrogenáz nevű enzim. Így náluk kevesebb ital is károsíthatja a májat, a központi idegrendszert, illetve a szívet.
|
|
|
Borkínálat. Van határ |
| Forrás: sxc.hu |
De nem csak a nemek között van eltérés. Az aktuális fizikai és lelki állapotától függően ugyanaz a személy is másképpen reagálhat ugyanakkora mennyiségre. Már egy-két pohár ital is kellemes mámort, melegségérzet nyújt, a további fogyasztást izgalmi fázis, majd oldottság követi. Nem véletlenül tartja a pszichoanalitikus felfogás a felettes én – eldönti, hogy egy cselekedett jó-e – oldószerének az alkoholt. Hatására, megszabadulva kötöttségeinktől, minden rejtett vágy felszínre kerülhet. Talán ezért nagyon könnyű rászokni az iszogatásra, viszont annál nehezebb leszokni róla. A fejlett országokban legalább minden ötödik férfit fenyeget az alkoholfüggés vagy a nagyivás – állítja egy, a Lancet című brit orvosi lapban nemrég közzétett tanulmány. Eszerint a nőket érintő kockázat mintegy fele a férfiakénak. A probléma valamennyi fejlett országra jellemző. A férfiak 80, míg a nők 60 százaléka iszik élete során. A magyar statisztikai adatok sem bíztatóak. „Az elmúlt húsz évben készült két országos felmérés – a rendszerváltáskor, illetve mostanában – szerint 20 százalékról 30 százalékra nőtt az absztinensek aránya, viszont gyarapodott azok száma, akik úgynevezett súlyos ivók” – mondta el érdeklődésünkre Gerevich József addiktológus. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt húsz évben polarizálódott az ivás Magyarországon.
Kiből lesz alkoholista?
Genetikai tényezőktől függ, hogy miként reagál valaki az alkoholra. Bizonyos enzimek genetikai variánsai elősegítik a szesz gyorsabb lebomlását. Ha tehát adva vannak a genetikai variánsok, úgy akár nagyobb mennyiségű italt is ledönthetünk anélkül, hogy azt negatívan élnénk meg. És amennyiben jól viseljük az alkoholt, az kedvez a függőség kialakulásának. „Hajlamosító tényező lehet az anyai alkoholizmus. Ez főként férfiaknál jelentkezik, de a nőknél is szerepe lehet. A magzati korban elszenvedett alkoholhatás szintén mindkét nemnél jelentős előzmény” – mutat rá az egyéntől független okokra a szakember. Általában négy-öt év rendszeres iszogatás után válhat valaki függővé, amiben az öröklött tényezők mellett a társadalmi, szociokulturális tényezők is segíthetnek. A rendszeres alkoholfogyasztás akkor tekinthető betegségnek, ha már kimutathatók a testi, lelki és szociális tünetei.
Gerevich Jószef szerint az alkoholizálásnak jól kivehető „fejlődési” íve van. A normál poharazgatást problémaivás váltja fel, amikor még nincsenek érzékelhető következményei az italnak, ezután alakul ki a függőség, amelynek árulkodó jele lehet, ha valaki már reggel a pohár fenekére néz – amikor már nem mi irányítjuk a tevékenységet, hanem az irányít minket. Amennyiben valaki ekkor leáll, elvonási tünetek (izzadás, végtagremegés, nyugtalanság, vérnyomás-emelkedés, szapora szívverés, hányinger, epilepsziás görcsrohamok) jelentkeznek, sokszor pont ezért nincs innen már visszaút. Az alkoholizmus az úgynevezett ártalmas ivásban csúcsosodhat ki, filmszakadással, egészségkárosodással, netán rossz anyagi helyzettel.
Más miatt isznak
Miközben mindenki ugyanazért a hatásért – ellazít, jó hangulatot eredményez – emeli meg a poharat, más okok húzódhatnak meg a férfiak, illetve a nők iszákossága mögött, ahogy az az említett kategóriáknál is jól látszik. Az erősebbik nem főként a munka és stressz levezetése miatt ül be a kocsmába, míg a hölgyek magánéleti gondjaikat, bánatukat fojtják alkoholba, ráadásul az ital elviselhetőbbé teszi a magányt is. A különféle krízishelyzetek, a frusztrációs feszültségek, hormonális változások – menstruáció, menopauza – is az ital felé terelhetik a gyengébb nemet, ahogy az Valkai Zsuzsa Miért isznak a nők? című, két évtizede megjelent könyvéből is kiderül. Noha az elmúlt években egyre elfogadottabbá vált a nők alkoholfogyasztása, a társadalom még mindig fenntartásokkal kezeli a részeges nőket. Valószínű ezért menekülnek sokan közülük a zugivásba, noha a függőség tagadása, a segítség elutasítása ugyanúgy jellemző az erősebbik nemre is. „Mivel a nők sérülékenyebbek az alkohol hatásaival szemben, hamarabb alakulnak ki a testi-szervi szövődmények (például májbetegség, nyelőcső-visszértágulat, hasnyálmirigy-gyulladás), ezért azután korábban is halnak bele a túlzott ivásba” – mondja az addiktológus.
A témáról bővebben az Egészség Plusz 2010 című kiadványunkban olvashat.

2009.12.29. - 22:30 |
Kulcsár Hajnal
küldés e-mailben
cikk nyomtatása
betűméret









