Egészségbarát hely: mi van az étlapon?

Idén májusban indult el az Egészségbarát program, aminek egyik fő célja éppen az, hogy segítse a vásárlást. Ahogy Péterfia Éva projektvezető elmondta, az a több mint tíz termék, amely már megkapta az egészségbarát minősítést – ezt egy védjeggyel is jelzik a csomagoláson – szigorú kritériumoknak felel meg. „Az ilyen terméket vásárló biztos lehet abban, hogy amit elfogyaszt az egészséges, ráadásul azzal is tisztában lesz, hogy mennyi zsírt, szénhidrátot, fehérjét evett meg. Ugyanakkor nem csak élelmiszerek, hanem éttermek is elnyerhetik ezt a minősítést: a program eredményeként már valamennyi megyeszékhelyen található Egészségbarát étterem” – hívja fel a figyelmet Péterfia. Majd folytatja: azoknak a vendéglátó helyeknek, amelyek vállalták, hogy csatlakoznak a kezdeményezéshez, a következő, első pillantásra talán egyszerűnek tűnő újításokat kellett bevezetniük.

Az étteremben nem lehet dohányozni. Az étlapon – az árak mellett – fel kell tüntetni az adott étel kalóriatartalmát, sőt azt is, hogy ezt a kalóriamennyiséget mennyi úszással, futással, kerékpározással égetheti el egy átlagos súlyú, 70 kilós személy. Az asztalokon nem lehet ott a sótartó – ezt csak a vendég kérésére lehet odavinni –, ellenben egy kancsó víznek ott kell állnia. Az előbbi azért igen fontos, mert a magyar lakosság – egy korábbi vizsgálat szerint – 280 százalékkal többet fogyaszt a fehér fűszerből, mint a napi megengedett mennyiség. Szeretnénk elérni, hogy az ételt csak abban az esetben sózza meg a vendég, ha feltétlenül szükséges. Megfigyelhető, hogy már az étel megkóstolása előtt sokan a sótartóért nyúlnak, pedig lehet, hogy nem is lenne szükség rá  – magyarázza a szakember, aki azt is hozzáteszi, hogy a sózás csökkentése jótékony hatással van a szív- és érrendszeri megbetegedésekre.

Az egészségbarát minősítések odaítélés mellett a program másik fontos célja az, hogy felhívja a figyelmet az aprónak tűnő, de az egészségünk szempontjából lényeges változtatásokra. Ilyen például a késő esti vacsora elhagyása, a cukros üdítő száműzése, vagy éppen a lépcsőzés választása a lift helyett. Ahogy Péterfia Éva elmondta, folytatódik a védjegyek kiadása, a termékek bővítése, és „szeretnénk, ha a hazai, mintegy 63 ezer étterem közül minél többen – jelenleg körülbelül ezer a jelentkezők száma – gondolnák úgy, hogy a füstmentes, sószegény étkezés nem vendégriasztó kezdeményezés."