Öngyógyítás: mikor lehet veszélyes?

Honfitársaink már a legkisebb panaszuk esetén a gyógyhatású készítményekhez, étrend-kiegészítőkhöz nyúlnak, pedig immunerősítésre a gyümölcsök C-vitamin tartalma, az emésztési gondokra a rostban gazdag ételek fogyasztása, a stresszoldásra pedig a mozgás is nagyon jó hatású lehetne. Szántó Antónia immunológus azt mondja, a betegei gyakran kérdezik, szedhetnek-e valamilyen immunerősítőt a szervezetük támogatására.  „Ez attól függ, hogy milyen típusú immunbetegségben szenved az illető. Akinek valamilyen autoimmun betegsége van, annak sajnos nem tanácsolható ezeknek a készítményeknek a használata, mivel a betegségük fellángolását okozhatja. Vannak azonban olyan, úgynevezett immunhiányos állapotok, amikor vagy a speciális gyógyszeres kezelés mellett, vagy önmagában is jó hatásúak lehetnek ezeknek a készítmények” – magyarázza a szakember. Azt is hozzáteszi, hogy immunbetegségekben nem szenvedők esetében is érvényes, hogy a helyes táplálkozás, egészséges életmód legalább annyit számít, mintha szedne valamilyen étrend-kiegészítőt.

A kérdésre, hogy milyen esetekben nem elégséges már az öngyógyítás, vagyis mikor kell orvoshoz fordulni, az immunológus válasza a következő: „Ez a kérdés főleg a légúti fertőzéseknél szokott felmerülni. Ha vírusfertőzésre utalnak a tünetek - hirtelen kilalkuló magas láz, izomfájdalom, általános gyengeség - , akkor egy egyébként egészséges ember várhat akár 3-4 napot is, míg felkesi a háziorvost, mert a lázcsillapítással, a pihenéssel, a sok citromos-mézes tea fogyasztásával ennyi idő alatt meg is szűnhetnek a tünetek. Ám ha ennyi idő után is fennmaradnak vagy súlyosbodnak a panaszok, sárgás-zöldes köpet jelentkezik, akkor bakteriális felülfertőződés gyanúja merül fel, s ekkor már érdemes orvoshoz fordulni. Persze, most a H1N1-járvány miatt más a helyzet: enyhébb panaszok esetén is érdemes legalább telefonon konzultálni a háziorvossal és közösen dönteni a továbbikaról, különösen, ha idős és valamilyen a krónikus betegségekben szenved az illető“- magyarázza Szántó.

Az immunológus eseteket is említ, mikor lehet veszélyes az öngyógyítás: „egy beteg a mélyvénás trombózisát napokig vizes ruhával kezelte, s emiatt már orbánc is kialakult, mire orvoshoz került. De előfordult az is, hogy a beteg a köhögésére hetekig szedte a drága étrend- kiegészítőket, majd végül többgócú tüdőgyulladással, a légzési elégtelenség határán került kórházba” – hoz példákat a doktornő. 

Nagyon fontos tudatosítani az emberekben, hogy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények forgalmazására már akkor engedélyt adnak, ha azt bebizonyítják róluk, hogy nem ártalmasak. Azt azonban, hogy valamilyen kórnak a kezelésére valóban hatásosak, egyáltalán nem kell bizonyítani. És ez nemcsak az immunerősítőkre, hanem minden gyógyhatású készítményre vonatkozik. Az egészséges táplálkozás szerepét kellene sokkal erőteljesebben hangsúlyozni: figyeljünk az egészséges alapanyagokra, együnk kevés konzervételt, minimalizálni az üres kalóriákat, azaz a gyakorlatilag tápérték nélküli, de magas energiatartalmú ételek és italok fogyasztását, és fogyasszunk friss, az évszakra jellemző gyümölcsöket.