Allergia: mennyiért gyógyulhatunk meg?

„Nyár elejétől kezdődően egészen őszig fulladozom, viszket a szemem és folyik az orrom. Orrcsepp nélkül szinte már nem kapok levegőt. Sok mindent kipróbáltam már, de eddig semmi nem enyhítette hosszú távon a tüneteimet” – meséli a 27 éves Barna, aki panaszaival nincs egyedül. Magyarországon több mint kétmillió embert érint az allergia valamely formája, s minden negyedik allergiás náthával küzdő ember egyben asztmás is. Nem volt ez mindig így: a 19. században igen ritkán fordult elő ez a betegség, s a 20. század elején is még csak a lakosság 1 százaléka volt allergiás. Világviszonylatban most 35 százalék ez az arány, s a helyzet ennél is rosszabbra fordulhat. „Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) előrejelzése szerint 2050-re (alig egy generáció van addig) a világ több mint fele allergiás lesz; ez akkor 4,5 milliárd embert fog érinteni” – mondta a hvg.hu-nak Nékám Kristóf allergológus, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke.

Az allergológus szerint valóban "vészhelyzet" van: amellett, hogy egyre több a pollen, életmódunkban egyre kevesebb az olyan elem, ami megakadályozná, esetleg csökkentené az allergiás megbetegedéseket. Védekezés lenne például a gyermekek szoptatása, a minél gyakoribb mozgás, a probiotikumok fogyasztása; ehelyett egyre több a túlsúlyos ember, ami azt mutatja, hogy keveset sportolunk és egészségtelenül táplálkozunk. Akik egész nap a számítógép előtt ülnek, azoknál is nagyobb eséllyel alakul ki az érzékenység. Az allergia olyan betegség, amelynek létrejöttében nemcsak környezeti és életmódbeli, hanem pszichikai tényezők is közrejátszanak; az utóbbiak küzül az egyik leggyakrabban említett tényező a stressz. Kutatások bizonyítják, hogy az allergiás betegek gyakrabban éltek át stresszel járó élethelyzetet, mint az egészségesek. A jelentős stressztől  legyengült immunrendszerünk kevésbé tud ellenállni a környezetből érkező ártalmaknak.

"Az a gond, hogy nincs egy olyan kézzelfogható tényező - a parlagfüvet szokták annak kikiáltani, mintha kiirtásával minden gondunk megoldódna -, amit ha megszüntetnénk, akkor nem lenne több allergiás ember" - magyarázza Nékám Kristóf, miért nehéz megfékezni az allergia terjedését. A betegségre való hajlam velünk születhet, a kutatások szerint ugyanis allergiás szülőknek nagyobb gyakorisággal lesz allergiára hajlamos gyermeke, sőt, ha mindkét szülő allergiás, az utódnál 30 százalékos valószínűséggel fog jelentkezni a megbetegedés. Az asztmánál még erősebb genetikai összefüggést figyeltek meg: ha mindkét szülő beteg, a gyermek kockázata akár 60-80 százalékra is növekedhet. Nem ritka tehát, hogy egy családban halmozottan fordul elő a betegség.

"Huszonkétévesen mutatták ki nálam, hogy macskaszőrre, fekete ürömre és parlagfűre vagyok allergiás - meséli a 29 éves K. Orsolya, akinek családjában bátya és édesapja is allergiás. Ám hamar megoldódott a probléma, az egyik gyógyszernek köszönhetően évekig tünetmentes voltam. Amint hazaköltöztünk Németországból, ismét jelentkeztek az allergiás tünetek." Orvosa "megnyugtatta", mindez azért van, mert Magyarországon jóval gyakoribb a parlagfű előfordulása, mint Németországban. Kezdődött hát a harc, ugyanis a korábban bevált szer már nem segített, ám a különféle egyéb gyógyszerek és homeopátiás szerek is alig enyhítették a tüneteket. Aztán nemrég hallott egy új gyógymódról, a fényterápiáról, s rögtön ki is próbálta. "Áprilisban végigcsináltam az öt alkalomból álló kúrát - tízezer forintba került -, s azóta teljesen tünetmentes vagyok."

A fenti történet is jól mutatja: a betegség tüneteivel nem feltétlenül kell együtt élnünk. Nagyon fontos az allergia súlyosbodásának megelőzése, érdemes tehát minél korábban orvoshoz fordulni. „Nem olyan betegségről van szó, amibe belehalnának az emberek, habár ételallergiában ez is előfordulhat” – ad magyarázatot Nékám Kristóf arra a jelenségre, hogy nagyon sokan csak akkor veszik komolyan a betegséget, amikor már elviselhetetlenné válik a tüsszögés, köhögés és orrfolyás.