Általában hirtelen, rossz közérzettel kezdődnek a felső légutakat érintő betegségek, láz, köhögés, esetleg nehézlégzés is kísérheti az orrfolyással járó tüneteket. Katona Gábor füll-orr-gégész azt mondja, 90-95 százalékban különböző vírusok felelősek a felső légúti kórokért. „A vírusok a nyálkahártyán szaporodnak és gyulladást, duzzanatot, fájdalmat, fokozott nyákképződést okoznak az érintett légutakban. Ha a fertőzés csak az orrüreget érinti, a tünetek egyszerű náthaként jelentkeznek, ám nem túl gyakori, hogy csak erre a területre lokalizálódjanak. A kórokozók többnyire a garat nyálkahártyáján keresztül jutnak be a szervezetbe, ilyenkor alakul ki a torokgyulladás” – ad betekintést a fertőzés kialakulásába a szakember. A vírusok egyébként egészséges állapotunkban is ott rejtőzködnek a nyálkahártyán, de csak akkor látnak munkához, ha kedvezővé válnak a körülmények. Ez például akkor következhet be, ha a hidegben kabát nélkül megyünk ki a szabadba: a lehűlés ellen a testünk az erek összeszűkülésével védekezik. Az orrnyálkahártya sejtjei, ahol a vírus lapul, lehűlnek, nem kapnak elég oxigént és a helyi védekezőképesség lecsökken. Ezért mikor a sejtek ismét felmelegszenek, elindul bennük a vírusok szaporodása és ez vezet a betegség kialakulásához. A nátha oka tehát nem az, hogy megfázunk, hanem az, hogy a megfázás hatására rosszabb lesz a szervezet védekezése, ami utat enged a fertőzés elszabadulásának.
A duzzadt nyálkahártya és a fokozott nyáktermelődés jelentősen rontja az orrmelléküregek szellőzését, de a termelődő váladék is nehezen ürül az arc- és orrmelléküregből. E két tényező igencsak megnövelheti a felülfertőződés kockázatát, s könnyen arc-, homloküreg, vagy éppen gégegyulladás lehet a következmény. A kérdésre, hogy vannak-e emberek, akik hajlamosabbak a felső légúti fertőzésekre, a szakember így válaszol: „A nyálkahártya lokális immunitása genetikai beállítottságtól függ: vannak, akiknél e terület védekező mechanizmusa öröklötten gyengébb, vagyis jobban ki vannak téve az ilyen típusú betegségeknek. Akár családi halmozódást is mutathat a légúti gyengeség. Ugyanakkor azok is hajlamosabbak lehetnek a fertőzésekre, akik az immunrendszerüket gyengítő betegségben szenvednek” – magyarázza a szakorvos.
Ám vannak egyéb kockázati tényezők is, amik érzékenyebbé tehetnek a felső légúti megbetegedésekre. Ha valaki testileg és lelkileg kimerült, dohányzik, és a táplálkozása sem megfelelő, könnyebben áldozata lehet egy fertőzésnek. De a szénanáthások is fogékonyabbak a vírusos és bakteriális fertőzésekre, mivel az orrnyálkahártyájuk az adott allergén miatt gyulladttá és ezért érzékenyebbé válhat. S bár a sportolókkal kapcsolatban általában azonnal az egészségre asszociálunk, a túlzott, intenzív testedzés bizony a felső légúti betegségek kialakulásának gyakoriságával járhat együtt. Tévedés azt hinni, hogy nátha vagy enyhébb légúti kór a szervezet megerőltetésével legyőzhető: veszélyes lehet, ha csöpögő orral, torokfájósan elmegyünk edzeni. Ki kell feküdni minden megfázást, hogy elkerülhessük a nagyobb bajt.

2010.03.08. - 07:55 |
Medizóna
küldés e-mailben
cikk nyomtatása
betűméret









