Mellékhatások: miért nem jelentik?

„Ennek leggyakoribb oka az, hogy az orvosok felesleges adminisztrációnak tartják az adott formanyomtatvány kitöltését, de egy pszichés gát is fontos szerepet játszik a bejelentés elmulasztásában" - fogalmazott Stankovics Lívia, a Magyarországi Gyógyszertörzskönyvezők Társasága farmakovigilancia (gyógyszerbiztonság)  munkacsoportjának alapító tagja. Mint mondja, az orvos segíteni akar a betegen, s mikor tudomására jut, hogy az általa felírt gyógyszertől esetleg még rosszabb állapotba került a páciense, azt nem szívesen vallja be, még akkor sem, ha ez nem az ő hibája.

Nem várt hatás. Kérdezze meg kezelőorvosát!

Forrás: sxc.hu

„Egy gyógyszer igazi tesztje az, amikor forgalomba kerül, vagyis a való élet mindenféle befolyásoló körülménye között kezdik el szedni a betegek" - indokolja a szakember a mellékhatás-bejelentés fontosságát. Annak ellenére, hogy egy új szer kifejlesztése hosszú folyamat és sok pénz, és klinikai vizsgálatok egész során próbálják ki a készítményt, a kísérleti alanyok mégsem a lakosság teljes körét reprezentálják. Ennek az a törvényi szabályozás az oka, miszerint – például – terhes asszony, gyerek, vagy éppen túl idős ember nem vehet részt a klinikai vizsgálatban. A valóságban azonban ezek a csoportok is szednek gyógyszert és akkor még nem is említettük az oly gyakran előforduló, az ismeretlen mellékhatásokat előidéző okokat, mit az alkohol, vagy éppen több gyógyszer együttes szedése.

Azt már Higyisán Ilona, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház főgyógyszerésze mondja, hogy a mellékhatás-bejelentésekkel nem az a cél, hogy ellenőrizzék az orvosokat, hanem az, hogy tudatosítsák bennük, fontos tudományos tevékenységnek számít, ha jelentik a gyógyszerek mellékhatásait. Bár Magyarországon 2001 óta folyamatosan növekszik a spontán bejelentések száma, még mindig messze elmaradunk az Európai Unió néhány országától, ahol évente 1 millió lakosonként 200-250 gyógyszer-mellékhatást jelentenek be, szemben a hazai 70-80 bejelentéssel – említ néhány adatot a gyógyszerész.  

„1029 orvos vett részt abban a felmérésben, amelyet 2008 negyedik negyedévében végzett el a sanofi-aventis gyógyszergyár az orvosok gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos magatartásáról" – veszi át a szót Stankovics Lívia. Az derült ki, hogy az orvosok döntő többségével már előfordult, hogy az általa javasolt és felírt gyógyszer valamilyen mellékhatást okozott, de 50-80 százalékuk egyetlen alkalommal sem jelentette ezt. A jelentési hajlandóság szakterületenként eltérő: a reumatológusok és a pszichiáterek a legelkötelezettebbek, ugyanakkor a pulmonológusok és a háziorvosok töltik ki legritkábban – a felmérés szerint – a bejelentő lapot – emel ki néhány érdekességet a szakember, aki azt is elmondja, hogy a felméréssel arra is választ szerettek volna kapni, miért nem jelentik nagyobb számban az eseteket az orvosok. „Kiderült, hogy a válaszadók negyede sem a mellékhatások figyelését, sem azok bejelentést nem érzi fontosnak, mert úgy gondolják, csupán felesleges adminisztrációról van szó és úgysem történik semmi érdemleges a bejelentés után. Ráadásul, az orvosok több mint fele önkéntes társadalmi munkának hiszi a bejelentést, és csupán 27 százalékuk tud arról, hogy a spontán mellékhatások bejelentése kötelező – foglalja össze a kutatás legfontosabb következtetéséit Stankovics doktornő.

A Medizóna által megkérdezett három szakorvos közül is csupán egyikük tett még mellékhatás-bejelentést, de ő két alkalommal is kitöltötte a formanyomtatványt. Ugyanakkor egyikük véleménye, miszerint „ha minden mellékhatásra még külön is felhívnám a figyelmet, a betegek nagy része nem lenne hajlandó bevenni a gyógyszerét” általánosnak is nevezhető indok.